Könyvek

Tudom milyen egy k√∂nyvesboltban, vagy egy k√∂nyvt√°rban. Milli√≥ k√∂nyv, tudod a szerz√Ķt √©s a c√≠met, de fogalmad sincs, val√≥j√°ban mir√Ķl is sz√≥l‚Ķ Hogyan tudn√°l √≠gy olyat v√°lasztani, amire √©pp sz√ľks√©ged van? Hogy egy kicsit seg√≠tsek megk√∂nny√≠teni a v√°laszt√°sotokat, az √°ltalam olvasott k√∂nyvekb√Ķl olyan id√©zeteket gy√Ľjt√∂ttem ki, amelyek engem annak idej√©n nagyon megragadtak. Ezek √°ltal egy√ļttal k√∂nnyen k√∂vetkeztetni is tudtok a k√∂nyvek tartalm√°ra √©s hangv√©tel√©re.

Az oldal FOLYAMATOSAN B√õV√úLNI FOG, hiszen ahogy √ļjabb √©s √ļjabb k√∂nyveket olvasok, mindig lesz valami, amit sz√≠vesen megosztok Veletek.

Jó csemegézést kívánok Mindenkinek! :)

Weöres Sándor: A teljesség felé

A képzelet
A F√∂ld a hazugs√°g tiszt√≠t√≥t√ľze; itt minden hazug k√∂r√ľl√∂tt√ľnk: a t√©r √°l-v√©gtelenje, a dolgok √°l-val√≥s√°ga, √∂nmagunk √°l-sokas√°ga. S az ember-agyban m√©g az igazs√°g is t√°ncol: egyszerre minden igaz, √©s egyszerre semmi sem igaz. A hazugs√°g-√°radatb√≥l az egyetlen kivezet√Ķ √ļt √©ppen az, amely a leghazugabbnak l√°tszik: a k√©pzelet. A sok √°l-val√≥s√°g k√∂zt k√©pzeletedre van b√≠zva az igazi val√≥s√°g helyre√°ll√≠t√°sa. Nem a hegy √©s nem a v√∂lgy a val√≥di, hanem a sz√©ps√©g, melyet k√©pzeleted a hegyek-v√∂lgyek form√°in √©lvez; √©s a jelens√©g vil√°g √°l-v√©gtelenj√©b√Ķl k√©pzeleteden √°t vezet az √ļt a benned rejl√Ķ igazi v√©gtelenbe. M√°s a k√©pzelet √©s m√°s a k√©pzel√Ķd√©s, ahogy m√°s a besz√©d √©s m√°s a fecseg√©s. A k√©pzel√Ķd√©s az √©let t√∂rv√©nye szerint m√Ľk√∂dik √©s az √©hen maradt v√°gyakat k√∂ddel eteti; a k√©pzelet a l√©t t√∂rv√©nye szerint m√Ľk√∂dik √©s amit megteremt, m√Ľalkot√°s, tettet, gondolatot: val√≥di √©s igaz. A F√∂ld√∂n mindaz, ami keletkezik √©s elm√ļlik, val√≥s√°gnak neveztetik; csak √©ppen a k√©pzelet t√Ľnik olyannak, mintha teremtm√©nyeit a semmib√Ķl h√ļzkodn√° el√Ķ. Az √°l-semmi, ahonn√©t a k√©pzelet mer√≠t: a val√≥s√°g; s a sok k√ľl√∂n-l√©v√Ķ √°l-val√≥s√°gban csak az a val√≥di, ami benn√ľk semminek, k√©pzeletnek r√©mlik: √©rz√©kelhetetlen, k√∂z√∂s l√©nyeg√ľk, a v√°ltoz√≥ megnyilv√°nul√°sok m√∂g√∂tti v√°ltozatlan l√©tez√©s.

Az élet tanításai
Mihelyt nincs többé igényed élvezetre: megtudod a szakadatlan élvezet módját és nem élsz vele.
Mihelyt mindegy, hogy meddig élsz: megtudod a földi örökélet módját és nem élsz vele.
Mihelyt belátod, hogy az emberiséget nem kell boldoggá, békéssé, bölccsé tenni: ennek módját is megtudod és nem élsz vele.
Mindaz, ami legk√≠v√°natosabbnak l√°tszik: a leger√Ķsebb m√©reg: A vil√°got pokolra haj√≠tan√°.
"Mihelyt nem kell: mindenem a tied" - ez az élet vásárcsarnokának felirata.

A jóságról
Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét.
√ögy √°radjon szereteted, mint a t√Ľz f√©nye-melege: mindenre egyform√°n. Akik k√∂zel j√∂nnek hozz√°d, azokra t√∂bb ess√©k f√©nyedb√Ķl √©s melegedb√Ķl, mint akiknek nincs sz√ľks√©g√ľk ter√°d. Csal√°dtagjaid, mindennapi t√°rsaid s a hozz√°d fordul√≥k olyanok legyenek sz√°modra, mint a k√°lyh√°nak a szoba, melynek meleg√≠t√©s√©re rendelik.

Természetes igények
A gyermekkor természetes igénye: szabadság. S a mai gyermeket szinte ketrecbe kényszerítik.
A feln√Ķttkor term√©szetes ig√©nye: √©let. S a mai feln√Ķtt, vagy alig-√©l, vagy maga √©s m√°sok rov√°s√°ra, rejtek-utakon √©l.
Az √∂regkor term√©szetes ig√©nye: nyugalom. S a mai √∂reg, minthogy kor√°bbi ig√©nyei ki nem el√©g√ľlhettek, m√©g a s√≠r sz√©l√©n is szabads√°got √©s √©letet akar.

A szépség
A természetben mindig szép formák és színcsoportok vannak. Nézz meg egy férget, vagy egy darab trágyát: annak is szép színe és formája van.
Ha az ember a term√©szett√Ķl valamit elvon, hogy saj√°t k√≠v√°nalma szerint alak√≠tsa: az eredeti sz√©ps√©get t√∂bb√©-kev√©sb√© h√°tt√©rbe szor√≠tja rajta, s n√©ha sz√©pet, t√∂bbnyire r√ļtat form√°l bel√Ķle.
A term√©szet a v√©gtelen alkot√≥ v√©gtelen sz√©ps√©get hordja. Az emberi k√©sz√≠tm√©nyek a v√©ges alkot√°sok k√ľl√∂nb√∂z√Ķ sz√©ps√©g√Ľ m√Ľvei.

Útravaló
Ha arra t√∂rekszel, hogy az √∂r√∂k m√©rt√©ket k√∂vesd: ne botr√°nkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, ha nem t√∂rekv√©seik ingadozva √°gaznak a sokf√©le v√©ges √©s v√°ltoz√≥ m√©rt√©k k√∂z√∂tt. Ne azt n√©zd, hogy mij√ľk nincsen hanem mij√ľk van: mert m√©g a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely bel√Ķled hi√°nyzik. Kifog√°solni, f√∂l√©nyeskedni b√°rki tud; tanulj meg mindenkit√Ķl tanulni.

Párbeszéd
"A jázmin gyengéd-e, vagy bennem van-e a gyengédség, mit a jázmin felidéz? A kökörcsin alattomos-e, vagy bennem van-e az alattomosság, mit a kökörcsin felidéz?" "
A k√ľls√Ķ √©s bels√Ķ l√©nyeg√©ben ugyanaz."
"A porszem kicsiny-e, vagy bennem van-e a kicsinység, mit a porszem felidéz? A hegy nagy-e, vagy bennem van-e a nagyság, mit a hegy felidéz?"
"A k√ľls√Ķ √©s bels√Ķ l√©nyeg√©ben ugyanaz."

Erich Fromm: F√©rfi √©s n√Ķ

Ilyen, az √©letet szeret√Ķ be√°ll√≠totts√°g persze csak nehezen teremthet√Ķ meg egy olyan kult√ļr√°ban, amelyben az eredm√©nyek fontosabbak, mint a folyamat, amelyben a t√°rgyak fontosabbak, mint az √©let, s amely sz√°m√°ra az eszk√∂z lett a c√©l, √©s amely visszatart benn√ľnket att√≥l, hogy az esz√ľnket haszn√°ljuk, ha a sz√≠v√ľnket k√©rdezik.
Szeretni egy m√°sik embert √©s szeretni az √©letet - ezt nem lehet norm√°ban csin√°lni. A szex eset√©ben m√Ľk√∂dik ez, a szeretet eset√©ben azonban nem. Ha nem tudjuk √©lvezni a csendet, akkor nincs szeretet.

"A boldogs√°g nem az er√©ny jutalma, hanem maga az er√©ny. S nem az√©rt √∂rvend√ľnk neki, mert v√°gyainkat megf√©kezt√ľk, hanem ford√≠tva, mivel √∂rvend√ľnk neki, az√©rt tudjuk megf√©kezni v√°gyainkat." /Spinoza/

Rácz Zsuzsa: Terézanyu

...Szerintem a szeretet végtelen. Ha egyszer megszeretsz valakit, mindig is szeretni fogod, mindegy, hogy vele élsz-e, vagy sem.
Sok√°ig √ļgy gondoltam, hogy nem tudok majd megb√≠zni egyetlen n√Ķben sem. Azt√°n r√°j√∂ttem, hogy szeg√©nyebb √≠gy az √©letem. Musz√°j √ļjra megtanulni b√≠zni.
Egy kapcsolatot pontosan √ļgy kell √©p√≠teni, mint egy h√°zat: biztos alapokat rakunk, √©s fel√©p√≠t√ľnk r√° apr√°nk√©nt egy k√∂z√∂s vil√°got.
Sokan azt hiszik, egy kapcsolat bez√°r, pedig ha j√≥l csin√°ljuk, nem korl√°tozza, hanem kiteljes√≠ti az √©let√ľnket.

Erich Fromm: A szeretet m√Ľv√©szete

"Aki nem tud semmit, nem szeret semmit. Aki tehetetlen: érthetetlen. Aki nem ért semmit, nem is ér semmit. Aki viszont ért, az szeret is, néz is, lát is. M
in√©l t√∂bb tud√°s jelenik meg egy-egy dologban, ann√°l nagyobb a szeretet. Aki azt k√©pzeli, hogy minden gy√ľm√∂lcs ugyanakkor √©rik meg, mint a szam√≥ca, az semmit sem tud a sz√Ķl√Ķr√Ķl." /Paracelsus/

"...Az emberekhez - √©s a term√©szethez - val√≥ viszonyaid mindegyike val√≥s√°gos egy√©ni √©leted meghat√°rozott, akaratod t√°rgy√°nak megfelel√Ķ nyilv√°nul√°sa kell, hogy legyen.
Ha szeretsz, an√©lk√ľl, hogy viszontszerelmet v√°ltan√°l ki, azaz szeret√©sed mint szeret√©sed nem termeli ki a viszontszerelmet, ha szerelmes emberk√©nt val√≥ √©letnyilv√°n√≠t√°ssal nem teszed magadat szeretett emberr√©, akkor szerelmed tehetetlen, szerelmed boldogtalans√°g."
/Karl Marx/

A gyermeki szeretet logik√°ja: "Szeretek, mert szeretnek."
Az érett szeretet logikája: "Szeretnek, mert szeretek."
Az √©retlen szeretet azt mondja: "Szeretlek, mert sz√ľks√©gem van r√°d."
Az √©rett szeretet azt mondja: "Sz√ľks√©gem van r√°d, mert szeretlek."

Az anya az otthon, ahonnan sz√°rmazunk, √Ķ a term√©szet, a talaj, az √≥ce√°n; az apa nem jelen√≠t meg ilyen term√©szeti otthont. √Člete els√Ķ √©v√©ben a gyereknek kev√©s kapcsolata van vele, sz√°m√°ra az apa jelent√Ķs√©ge ebben a korai szakaszban nem hasonl√≠that√≥ az any√°√©hoz.
Az apa nem k√©pviseli a term√©szeti vil√°got, k√©pviseli azonban az emberi l√©t m√°sik p√≥lus√°t: a gondolkod√°s, az ember k√©sz√≠tette dolgok, a t√∂rv√©ny √©s a rend, a fegyelem, az utaz√°s √©s a kaland vil√°g√°t. Az apa tan√≠tja a gyereket, √Ķ az, aki megmutatja neki az utat a vil√°gba.

Ide√°lis esetben az anyai szeretet nem igyekszik megg√°tolni, hogy a gyerek feln√Ķj√∂n, nem buzd√≠tja gy√°moltalans√°gra.
Az any√°nak hinnie kell az √©letben, nem szabad t√ļl agg√°lyosnak lennie √©s megfert√Ķznie a gyereket a szorong√°s√°val. √Člet√©hez tartozzon hozz√° a k√≠v√°ns√°g, hogy a gyerek v√°ljon f√ľggetlenn√© √©s v√©g√ľlis szakadjon el t√Ķle.
Az apai szeretetet vez√©relj√©k elvek √©s ig√©nyek, de legyen t√ľrelmes √©s toler√°ns, nem pedig fenyeget√Ķ √©s tekint√©lyelv√Ľ. A n√∂vekv√Ķ gyereknek adja meg a r√°termetts√©g egyre er√Ķsebb √©rzet√©t, √©s v√©g√ľl tegye lehet√Ķv√© sz√°m√°ra, hogy kialakuljon a saj√°t tekint√©lye √©s n√©lk√ľl√∂zni tudja az apj√°√©t.

Ha azt tudom mondani valakinek, hogy "szeretlek", tudnom kell azt is mondani: "szeretek benned mindenkit, szeretem rajtad kereszt√ľl a vil√°got, szeretem benned √∂nmagamat."

"Ha szereted √∂nmagadat, mindenki m√°st is √ļgy szereted, mint √∂nmagadat.
Am√≠g m√°st kev√©sb√© szeretsz, mint magadat, addig magadat sem siker√ľl igaz√°n szeretned, de ha mindenkit egyform√°n szeretsz, magadat is bele√©rtve, akkor egy szem√©lyk√©nt fogod szeretni √Ķket, √©s ez a szem√©ly egyar√°nt Isten is ember.
√ćgyh√°t nagy √©s igazs√°gos szem√©ly, aki √∂nmag√°t szeretve mindenki m√°st is egyform√°n szeret."
/Meister Eckhart/

A modern ember √°talakult √°rucikk√©; √©leterej√©t √ļgy √©li √°t, mint befektet√©st, amellyel a legnagyobb profitra kell szert tenni, amelyet poz√≠ci√≥ja √©s a szem√©lyis√©gpiac helyzete lehet√Ķv√© tesz. Elidegenedett √∂nmag√°t√≥l, embert√°rsait√≥l √©s a term√©szett√Ķl.
F√Ķ c√©lja, hogy haszonnal cser√©lje el a szak√©rtelm√©t, tud√°s√°t √©s √∂nmag√°t, "szem√©lyis√©gk√©szlet√©t" m√°sokkal, akik ugyan√ļgy a becs√ľletes √©s hasznot hajt√≥ csere√ľzletre t√∂rekszenek.
Az √©letnek csak egy a c√©lja: el√Ķbbre jutni, egy az elve: a tisztess√©ges csere√ľzlet, √©s egy az √∂r√∂me: a fogyaszt√°s.

Rossz t√°rsas√°gon nemcsak romlott √©s √°rtalmas embereket √©rtek; ezeknek a t√°rsas√°g√°t az√©rt kell ker√ľlni, mert m√©rgez√Ķ √©s lever√Ķ. Ide√©rtem az √©l√Ķhalottak t√°rsas√°g√°t is, az olyan emberek√©t, akiknek a teste √©l, de a lelk√ľk halott; az olyan embereket, akiknek a gondolkod√°sa √©s a t√°rsalg√°sa trivi√°lis, akik besz√©d helyett fecsegnek, √©s gondolkod√°s helyett v√©lem√©nyklis√©ket szajk√≥znak.

Az objektív gondolkodás képessége az értelem, az értelem mögötti érzelmi magatartás az alázat.

Az √∂nmagunkba vetett hit n√©lk√ľl nem tudn√°nk √≠g√©rni, √©s mint Nietzsche mondta, az ember meghat√°rozhat√≥ azzal a k√©pess√©g√©vel, hogy √≠g√©rni tud, a hit az emberi l√©tez√©s egyik felt√©tele.

A nevel√©s egyet jelent azzal, hogy seg√≠t√ľnk a gyereknek val√≥ra v√°ltani a lehet√Ķs√©geit.

A m√Ľv√©szet gyakorlata = fegyelem, t√ľrelem, koncentr√°ci√≥, hit.

Erich Fromm: Az emberi szív

Pontosan az√©rt kell rombolniuk, mert emberek, mivel embernek lenni annyi, mint fel√ľlemelkedni a puszta t√°rgyk√©nt val√≥ l√©tez√©sen.

Kompenz√°ci√≥s er√Ķszak:
Csak egyetlen m√≥don v√©dekezhet√ľnk ellene: ha kifejlesztj√ľk az emberben rejt√Ķz√Ķ alkot√≥ energi√°kat, ha k√©pess√© tessz√ľk r√°, hogy term√©kenyen haszn√°lja f√∂l saj√°tosan emberi k√©pess√©geit.
Az ember csak akkor nem lesz t√∂bb√© destrukt√≠v √©s szadista, ha nem k√°rhoztatj√°k tehetetlens√©gre, √©s csak akkor halnak ki bel√Ķle azok a k√©sztet√©sek, amelyek a m√ļlt √©s a jelen t√∂rt√©nelm√©t olyan sz√©gyenletess√© teszik, ha lehet√Ķv√© tessz√ľk sz√°m√°ra, hogy √∂r√∂m√©t lelje az √©letben.

A biofil erk√∂lcsnek megvan a maga k√ľl√∂n f√∂lfog√°sa j√≥r√≥l √©s rosszr√≥l: j√≥ mindaz, ami az √©letet szolg√°lja, rossz mindaz, ami a hal√°lt. A j√≥ az √©let tisztelete √©s mindaz√©, ami el√Ķseg√≠ti a n√∂veked√©st √©s kibontakoz√°st. Rossz az, ami elfojtja, lesz√Ľk√≠ti, darabokra v√°gja az √©letet.

Ha hi√°nyozna bel√Ķle a n√°rcizmus, tal√°n szent lenne - de mint tudjuk, a szenteknek nem t√ļl j√≥k a t√ļl√©l√©si es√©lyeik...

Az emberi l√©tez√©sben benne rejl√Ķ ellentmond√°s:
1. Az ember √°llat, de √∂szt√∂ni adotts√°gai a t√∂bbi √°llat√©hoz k√©pes hi√°nyosak, √∂nmagukban nem biztos√≠tj√°k fennmarad√°s√°t, meg kell teh√°t teremtenie az eszk√∂z√∂ket anyagi sz√ľks√©gleteinek kiel√©g√≠t√©s√©hez, √©s ki kell fejlesztenie a besz√©det √©s a szersz√°mokat.
Az embernek van a t√∂bbi √°llat√©hoz hasonl√≥ intelligenci√°ja, amely lehet√Ķv√© teszi, hogy gondolati eszk√∂z√∂ket alkalmazzon k√∂zvetlen, gyakorlati c√©lok el√©r√©s√©re; az embernek azonban olyan lelki tulajdons√°ga is van, amilyen az √°llatoknak nincs. Tudat√°ban van √∂nmag√°nak, m√ļltj√°nak √©s j√∂v√Ķj√©nek: annak hogy meghal; kicsinyess√©g√©nek √©s er√Ķtlens√©g√©nek; tudat√°ban van annak, hogy m√°sok m√°sok: bar√°tok, ellens√©gek vagy idegenek. Az ember fel√ľlm√ļlja az √∂sszes t√∂bbi √©letet, mert az els√Ķ olyan √©let, amely tudat√°ban van √∂nmag√°nak.

Az ember se nem j√≥, se nem gonosz. Ha valaki az emberi j√≥s√°gban hisz mint egyetlen lehet√Ķs√©gben, belek√©nyszer√ľl a t√©nyek r√≥zsasz√≠n√Ľ meghamis√≠t√°s√°ba, √©s keser√Ľ ki√°br√°ndul√°s lesz oszt√°lyr√©sze. Aki pedig a m√°sik v√©gletben hisz, az v√©g√ľl is cinikuss√°g v√°lik, √©s nem lesz szeme megl√°tni a j√≥s√°g t√∂m√©rdek lehet√Ķs√©g√©t m√°sokban √©s √∂nmag√°ban.
A realista n√©zet mind a k√©t lehet√Ķs√©get val√≥s√°gosnak l√°tja, √©s a felt√©teleket tanulm√°nyozza, amelyek egyiknek vagy m√°siknak a kifejl√Ķd√©s√©t lehet√Ķv√© teszik.

"Szabads√°gunk ill√ļzi√≥, mert tudat√°ban vagyunk v√°gyainknak, de nem vagyunk tudat√°ban az ind√≠t√©kainknak."
/Spinoza/

Az ember rab, ha szenvedélyek kormányozzák, és szabad, ha az értelem kormányozza.

Az √ľdv√∂z√ľlts√©g √°llapot√°ban az embernek nincs szabads√°ga v√©tkezni.

"A l√©lekben nincsen felt√©tlen, vagyis szabad akarat; hanem a lelket ennek vagy annak akar√°s√°ra egy ok determin√°lja, amelyet ugyancsak m√°s ok determin√°lt, azt √ļjra m√°s, s √≠gy a v√©gtelens√©gig."
/Spinoza/

Zen szex

Az utat nem lehet tanítani, az utat járni kell.

"Csak annak jut elég, aki tudja, mikor elég az elég."
/Tao Te King/

"Azt √°lmodtam, pillang√≥ vagyok, aki azt √°lmodja, √Ķ egy ember."
/Csuang-cu/

Ami az √°gyban igaz√°n erotikus, az nem egy bomba n√Ķ. Az az erotikus, amit tenni akar veled √©s amit kapni akar t√Ķled.

A meglepetés a meglepett fél okulására szolgál.

Az Egynek sokféle megnyilvánulása van, és a Soknak egy a lényege.

Az √©let r√∂vid. Csak egyetlen sz√ľnet erej√©ig l√©tez√ľnk.

Ha nincs felh√Ķ, es√Ķ sincs. Ha nincs es√Ķ, sziv√°rv√°ny sincs.

Paulo Coelho: Az alkimista

Ezeken a helyeken sok embert ismert: √©ppen ez√©rt j√°rta sz√≠vesen a vil√°got. Az ember mindig √ļj bar√°tokra lel, ugyanakkor nem kell vel√ľk lennie nap nap ut√°n.
Ha viszont mindig ugyanazokat az embereket l√°tjuk - mint pl. a szemin√°riumban -, akkor a v√©g√©n √©let√ľnk r√©sz√©v√© v√°lnak. √Čs ha √©let√ľnk r√©sz√©v√© v√°lnak, v√©g√ľl m√©g bele is akarnak sz√≥lni az √©let√ľnkbe. Hogyha pedig nem viselked√ľnk elk√©pzel√©s√ľk szerint, megharagszanak.
Ugyanis mindenki pontosan tudja, hogyan kell √©lnie a t√∂bbieknek. Ezzel szemben soha nem tudj√°k, hogyan √©ljenek √Ķk maguk.

√Čs ha akarsz valamit, az eg√©sz Mindens√©g √∂sszefog, hogy k√≠v√°ns√°godat megval√≥s√≠tsad.

Am√≠g juhokkal v√°ndoroltam, boldog voltam, √©s a boldogs√°gomat termesztettem magam k√∂r√ľl. Az emberek √∂r√ľltek nekem, amikor l√°tt√°k, hogy j√∂v√∂k. Most meg szomor√ļ vagyok √©s szerencs√©tlen. Mit tegyek?
Megkeseredtem √©s nem fogok t√∂bb√© hinni az emberekben, mert egy ember becsapott. Gy√Ľl√∂lni fogom azokat, akik elrejtett kincset tal√°lnak, mert √©n nem tal√°ltam meg az eny√©met. √Čs mindig igyekszem majd, hogy meg√Ķrizzem azt a keveset, amim van, mert t√ļl kicsiny vagyok ahhoz, hogy √°t tudjam √∂lelni az eg√©sz vil√°got.

Min√©l jobban k√∂zeled√ľnk az √°lmunkhoz, Szem√©lyes T√∂rt√©net√ľnk ann√°l ink√°bb √©let√ľnk igazi r√©sz√©v√© v√°lik.

De akkor meg√©rtettem Allah mond√°s√°t: az emberek nem az istent√Ķl f√©lnek, mert minden ember k√©pes mindent el√©rni, amit akar, √©s amire sz√ľks√©ge van. Att√≥l f√©l√ľnk csak, hogy elvesz√≠tj√ľk, amink van, legyen az az √©let√ľnk vagy a f√∂ld√ľnk. De a f√©lelm√ľnk elm√ļlik, mihelyt meg√©rtj√ľk, hogy a mi t√∂rt√©net√ľnket √©s a vil√°g t√∂rt√©nt√©t ugyanaz a K√©z √≠rta.

Az Isten azért teremtette a sivatagot, hogy az ember elmosolyodhasson, amikor meglátja a datolyapálmákat.

A K√©z, amely f√∂l√©breszti a Szerelmet, s amely mindenki sz√°m√°ra, aki ebben a vil√°gban dolgozik, pihen √©s kincs√©t keresi, alkotott egy vele rokonlelket is. M√°sk√©ppen az emberi nem √°lmainak semmi √©rtelm√ľk se lenne. Maktub.

Nem tudta f√∂lfogni a birtokl√°s n√©lk√ľli szerelem √©rz√©s√©t.

Szem√©lyes t√∂rt√©net√©√©rt meg fog halni. √Čs Fatim√°√©rt. Teh√°t igazat mondott a jel. Itt √°ll az ellens√©g, √©s emiatt nem kell f√©lnie a hal√°lt√≥l, mert l√©tezik a Vil√°gl√©lek.

bor:
Nem az a rossz, ami bemegy az ember száján. Az a rossz, ami kijön rajta.

Az élet vonzza az életet.

...a szerelem az embert sosem akadályozza meg abban, hogy végigjárja Személyes Történetét. Ha így történik, akkor az nem is igazi szerelem, nem olyan, amely a Világ Nyelvén szól.

- Miben t√©vedtek az alkimist√°k, akik aranyat kerestek, √©s nem siker√ľlt nekik?
- Mindig csak az aranyat kerest√©k - felelte a m√°sik. - Szem√©lyes T√∂rt√©net√ľkben a kincset kerest√©k, √©s nem √°t√©lni akart√°k a T√∂rt√©netet.

- √Čs hogyan mer√ľljek el a sivatagban?
- Hallgass a sz√≠vedre. Az mindent tud, mivel a Vil√°gl√©lekb√Ķl j√∂tt, s egyszer majd oda fog visszat√©rni.

Mindig a virradat el√Ķtti √≥ra a legs√∂t√©tebb.

Amikor el√Ķtt√ľnk a nagy kincs, sosem ismerj√ľk f√∂l. √Čs tudod mi√©rt? Mert az emberek nem hisznek a kincsekben.

Aki beleavatkozik mások Személyes Történetébe, sosem talál el a sajátjához.

Aki Szem√©lyes T√∂rt√©net√©t √©li √°t, az mindent tud, amire sz√ľks√©ge van. Csup√°n egyvalami v√°laszthatja el az √°lomt√≥l: a kudarct√≥l val√≥ f√©lelem.

...a világ csupán az Isten látható része, s az alkímia azt jelenti: anyagi valósággá tenni a szellemi tökéletességet.

...hiszek a mond√°sainkban...: Minden, ami egyszer megt√∂rt√©nik, lehet, hogy soha t√∂bb√© nem t√∂rt√©nik meg √ļjra. De minden, ami k√©tszer t√∂rt√©nik, bizonyosan megt√∂rt√©nik, harmadszor is.

Darnel Christian: Te vagy √Čn

A csillagot lehozhatom neked az √©gb√Ķl (√©rtsd: mindent megteszek √©rted), de ha te nem √©rzed magad szeretve, az √∂sszes csillag sem lesz el√©g. Elringatlak nagyon sz√≠vesen, de nem √°lmodhatok helyetted.

Azt mondom: "szeretlek", amikor a jelenl√©tedben szeretem magamat, √©s tulajdonk√©ppen te is ezt akarod t√Ķlem. Elfogadni √©s szeretni √∂nmagad, amikor velem vagy.

Eg√©sz id√Ķ alatt azzal vagyunk elfoglalva, hogy a kapcsolat milyen hat√°ssal van r√°nk, nem pedig azzal, hogy mi milyen hat√°ssal vagyunk a kapcsolatra.

Akit szeret√ľnk az nem m√°s, mint √∂nmagunk a m√°sik jelenl√©t√©ben... Tulajdonk√©ppen a legbels√Ķ √©n√ľnkbe, l√©ny√ľnkbe szeret√ľnk bele.

Ha szerelm√ľnk t√°rgy√°t tessz√ľk felel√Ķss√© a r√°nk gyakorolt hat√°s√©rt, akkor a hat√°s hi√°ny√°√©rt is √Ķt fogjuk hib√°ztatni... "b√ľntet√©s√ľl" v√©gleg elt√°volodunk t√Ķle.
Ha a lelki j√≥l√©ted√©rt, m√°st teszel felel√Ķss√© ... Ha azt felt√©telezed, hogy a nagyszer√Ľs√©ged √©lm√©nye, a m√°sik ember jelenl√©t√©ben, bel√Ķle j√∂n, akkor el√Ķbb-ut√≥bb sz√ľks√©ged lesz r√°. Ett√Ķl kezdve ragaszkodni fogsz hozz√° √©s f√ľgg√Ķv√© v√°lsz.

Csak az lehet a ti√©d, akir√Ķl hajland√≥ vagy lemondani!

Szerelmes vagyok bel√©d, ha hajland√≥ vagyok t√°mogatni t√©ged abban, hogy a jelenl√©temben meg√©ld, hogy milyen nagyszer√Ľ √©s csod√°latos vagy. Amennyiben ez k√∂lcs√∂n√∂s, √ļgy besz√©lhet√ľnk igazi szerelemr√Ķl.
Szerelem az, amikor jobban t√∂r√Ķd√∂m a Te saj√°t magaddal val√≥ kapcsolatoddal, mint a velem val√≥ kapcsolatoddal.... √©n felt√©tel n√©lk√ľl t√°mogatlak abban, hogy a saj√°t √©leted m√Ľk√∂dj√∂n.

...a szeretet adott √©s term√©szetes √°llapot, vil√°gosan l√°thatjuk, hogy a szeretet √∂nmag√°ban m√©g nem egy elegend√Ķ alap a p√°rkapcsolathoz.

Annyira f√©l√ľnk a szeretet hi√°ny√°t√≥l, hogy amikor v√©gre megjelenik az √©let√ľnkben a szeretet, nyomban k√©t k√©zzel kapaszkodunk bele. Itt kezd√Ķdik a ragaszkod√°s (√©s ezzel egy√ľtt a kapcsolat v√©ge is). A ragaszkod√°s, a m√°sikba val√≥ belekapaszkod√°s a szeretet kiolt√°s√°t eredm√©nyezi.

Amit meg kell tal√°lnunk egym√°sban, az egy t√°rs az √©let j√°t√©k√°ban, akivel k√∂z√∂sen j√°tszhatjuk a sorsunkat szenved√©llyel, szeretettel √©s humorral, egym√°s alapvet√Ķ emberi szabads√°g√°t tiszteletben tartva.

A t√°rsunk √°ltal√°nos j√≥l√©te ir√°nti elk√∂telezetts√©g√ľnk - testi, lelki, szellemi, szexu√°lis √©s anyagi - hat√°rozza meg a p√°rkapcsolatunk tart√≥ss√°g√°t.

Egy kapcsolatot nem lehet elkezdeni, csak felismerni.

Ha azt akarjuk, hogy a kapcsolatunk sikeresen m√Ľk√∂dj√∂n √©s √∂r√∂mteli legyen, t√°mogatnom kell t√©ged abban ,hogy kibontakozz√°l legbels√Ķ l√©nyed hat√°r√°ig, √©s ugyan√≠gy Neked pedig engem kell t√°mogatnod ugyanebben.

Ha k√©t ember kapcsolatban √°ll egym√°ssal √©s mindkett√Ķb√Ķl hi√°nyzik a teljess√©g √©lm√©nye, akkor a kapcsolatuk eredm√©nyek√©ppen kevesebbnek √©rzik magukat, mint ahogy a kapcsolat el√Ķtt voltak k√ľl√∂n-k√ľl√∂n.

...boldogs√°gom rajtad m√ļlik, a ti√©d padig √©nrajtam: Ekkor kezdet√©t veszi a kapcsolta "klinikai hal√°la". Minden lehet√Ķs√©g a k√∂z√∂s √∂r√∂mteli kalandra, illetve a k√∂lcs√∂n√∂s fejl√Ķd√©sre fokozatosan megsz√Ľnik. Hely√©be a kapcsolat t√ļl√©l√©s√©√©rt val√≥ szorong√°s, az e miatti g√∂rcs √©s a f√©lt√©kenys√©g l√©p.

Csak azzal lehet j√≥ √©s tart√≥s kapcsolatunk, akihez semmi k√©nyszer (k√ľls√Ķ, bels√Ķ) √©s/vagy sz√ľks√©g nem k√∂t...

Amikor nem vagyok veled, √ļgy viselkedem, hogy az t√°mogasson engem abban, hogy 100%-ig veled legyek, amikor velem vagy. Amikor nem vagyok veled, nem teszek olyat, ami g√°tol abban, hogy 100%-ig veled legyek, amikor velem vagy.
M√°s sz√≥val, amikor nem vagyunk egy√ľtt, √ļgy viselkedem, hogy a t√°voll√©temben t√∂lt√∂tt id√Ķ hozz√°j√°ruljon az egy√ľtt t√∂lt√∂tt id√Ķ min√Ķs√©g√©hez, amikor √ļjra veled vagyok... a k√ľl√∂n t√∂lt√∂tt id√Ķben felel√Ķss√©get kell v√°llalnunk az egy√ľtt t√∂lt√∂tt id√Ķ min√Ķs√©g√©√©rt.

A b√°tors√°gon k√≠v√ľl m√©g elk√∂telezetts√©gre, kitart√°sra √©s t√ľrelemre is sz√ľks√©g van.

A szex tulajdonképpen a fizikai megnyilvánulása az összetartozásnak. Egy élmény önmagunk egymással való megosztásáról.

Minden belefér, amivel senkinek nem ártok.

Csak akkor tudom elv√°rni, hogy felel√Ķss√©get v√°llalj az √°ltalam kiv√°ltott √©rz√©seid√©rt, ha √©n is felel√Ķss√©get v√°llalok az √°ltalad kiv√°ltott √©rz√©seim√©rt.

A sz√ľleinkkel v√≠vott egykori csat√°kat most a t√°rsunkkal szemben akarjuk megnyerni.

A szeretetet √©pp√ļgy, mint a j√≥s√°got, nem lehet tan√≠tani, csak p√©ld√°val el√Ķseg√≠teni.

Egy kapcsolatban vagy igazad van, vagy boldog vagy. Bocs, de ez már csak így van.

Bar√°tainkb√≥l √°ll√≥ esk√ľdtsz√©k az, amivel √≠t√©lkez√ľnk a vil√°g felett. Az igaz bar√°t azonban az, aki t√°mogat t√©ged abban, hogy kihozd magadb√≥l mindazt, ami √©rt√©k benned, √©s nem hagyja, hogy kevesebb legy√©l ann√°l, mint aki val√≥j√°ban vagy.
Bar√°ts√°gunk legyen egy lehet√Ķs√©g arra, hogy fejl√Ķdj mellettem, √©s √©n is ugyanezt k√©rem cser√©be.

A kommunikáció akkor mondható sikeresnek, amikor nemcsak arra összpontosítunk, hogy mi mit akarunk mondani, hanem arra is, hogy az a másik hogyan hallja.

Az √°lland√≥s√°g, a folyamatoss√°g √©s a kisz√°m√≠that√≥s√°g a biztons√°g√©rzet ill√ļzi√≥j√°t keltik. Ennek az ill√ļzi√≥nak azonban unalom √©s k√∂z√∂ny az √°ra.

Ez a "m√°r eleve" hozz√°√°ll√°s veszi el a lehet√Ķs√©g√©t annak, hogy a dolgokat a maguk √∂r√∂k v√°ltozatoss√°g√°ban szeml√©lhess√ľk.

Min√©l ink√°bb √©rdekl√Ķdsz, ann√°l √©rdekesebb vagy m√°sok sz√°m√°ra.

Megtanultuk, hogy ha elfogadunk egy elismerést, annak ára van.

Isten:
csak szavak, melyeket mi emberek tal√°ltunk ki az elmondhatatlan elmond√°s√°ra.

Az elk√©pzel√©s, hogy let√©rt√©l az √ļtr√≥l, is r√©sze az √ļtnak.

Ha nem pr√≥b√°ln√°d bizonygatni, hogy milyen nagyszer√Ľ vagy, akkor el tudn√°d fogadni azt is, amikor nem vagy az. Ha elfogadn√°d, amikor nem is vagy olyan nagyszer√Ľ, akkor r√°j√∂nn√©l, hogy az is rendben van, ha nem vagy az. Ha r√°j√∂ssz arra, hogy az is rendben van, hogy nem vagy olyan nagyszer√Ľ, akkor √©szrevenn√©d, hogy tulajdonk√©ppen mindig is nagyszer√Ľ volt√°l. Nagyszer√Ľ vagy, vedd √©szre!

Anthony de Mello: Abszurd egypercesek

A megb√°nt√°s csak akkor v√°lik valamiv√©, ha nagy hangs√ļlyt fektetsz arra, hogy eml√©kezz r√°.

Ahányszor csak megbántanak, vizsgáld meg, hogy mivel segítetted azt, aki megbántott... Megbánhat-e valaki téged, ha nem vagy hajlandó megbántódni?

Az emberek nem akarj√°k feladni f√©lt√©kenyked√©seiket √©s szorong√°saikat, megb√°ntotts√°gukat √©s b√Ľntudatukat, mert ezek a negat√≠v √©rzelmek biztos√≠tj√°k sz√°mukra a "t√ľzet", azt az √©rz√©s, hogy √©lnek.

- Mi a titka a nyugalmadnak?
A Mester így válaszolt:
- Teljes sz√≠vemmel egy√ľttm√Ľk√∂d√∂k azzal, ami √ļgyis bek√∂vetkezik.

Aki jót akar tenni, annak kell az ajtón kopogtatni. Mert aki szeret, annak a számára az ajtó állandóan nyitva áll.

Az okoss√°g akad√°lya a megvil√°gosod√°snak.

- Csak egyetlen gyakorlatias, két lábbal a földön álló hatását nevezd meg a lelkiségnek! - kérte a szkeptikus.
- P√©ld√°ul az - v√°laszolta a Mester -, hogy amikor valaki megb√°nt t√©ged, a lelk√ľleted oly magaslatokba emelheted, ahov√° a b√°nt√°s √©s s√©rt√©s nem tudnak felhatolni.

- Adj nek√ľnk valami kapaszkod√≥t, hogyan ismerhetj√ľk fel a megvil√°gosult embert!
- Tess√©k, √≠me egy: Ha azt k√©rded magadt√≥l, hogy te √Ķr√ľlt√©l-e meg, vagy mindenki m√°s.

- Miért jöttél a Mesterhez?
- Mert az életem sehová sem vezetett, s nem adott nekem semmit sem.
- √Čs most merre tart az √©leted?
- Semerre.
- √Čs mit ad neked?
- Semmit sem.
- Akkor mi v√°ltozott?
- Most azért nem tartok semerre, mert nincs hová menni, s azért nem kapok semmit sem, mert nincs mit kívánnom.

Az élet legszebb dolgait nem hozhatod létre az akaratoddal.
Akarhatod, hogy √©lelmet tegy√©l a sz√°dba, de nem fogja √©tv√°gyadat meghozni. Akarhatod, hogy √°gyban fek√ľdj, de az alv√°st nem hozhatod l√©tre akar√°ssal, Akarhatod, hogy valakit megdics√©rj, de csod√°latot nem v√°lthatsz ki magadban akar√°ssal. Akarhatod, hogy elmondjanak neked egy titkod, de bizalmat nem v√°lthatsz ki m√°sokban akar√°ssal. Akarhatod, hogy m√°sok szolg√°ljanak neked, de azt, hogy szeressenek, akarattal nem √©rheted el.

- Az a te hib√°d, hogy Istent √∂nmagadon k√≠v√ľl keresed - mondta a Mester.
- Akkor bel√ľl kell keresnem √Ķt?
- H√°t nem l√°tod, hogy a te "bens√Ķd" rajtad k√≠v√ľl van? - k√©rdezte a Mester.

Ne engedd senkinek, hogy olyan m√©lyre r√°ntson, hogy meggy√Ľl√∂ld √©rte.

- Ha beleesnék a folyóba, megfulladnék?
- Nem. Nem a belees√©st√Ķl fulladsz meg, hanem a bennmarad√°st√≥l.

Aki szeret, az a szeretettnek a jav√°t akarja. Ez pedig t√∂bbek k√∂zt megk√∂veteli azt, hogy a szeretett szabad legyen a szeret√Ķt√Ķl.

- √Ālland√≥an √∂nmegtagad√≥ √©letet √©ltem, √©s mindig h√Ľs√©gesen betartottam vall√°som el√Ķ√≠r√°sait. De valami m√©g hi√°nyzik, √©s nem tudok r√°j√∂nni, hogy mi az. Te meg tudn√°d-e mondani?
A Mester keményen és ridegen nézett rá:
- Igen, a lélek.

A látogatók mindig elcsodálkoztak a Mester nyugodt, kényelmes tempóján.
- Nincs nekem arra id√Ķm, hogy siessek - mondogatta.

Ha a gonosz ellen cselekedettel harcolsz, az olyan, mintha a s√∂t√©ts√©g ellen k√©zzel hadakozn√°l. Amire sz√ľks√©g van, az a f√©ny, √©s nem a hadakoz√≥ k√©z.

Ha igaz, amit mondt√°l, akkor mi√©rt kellett kiab√°lnod? Az igazs√°g t√∂bb k√©rt szenved a v√©delmez√Ķk hevess√©g√©t√Ķl, mint az ellenz√Ķk t√°mad√°sait√≥l.

- Hogyan v√°ltoztathatom meg magam?
- Te saját magad vagy, tehát csak annyira tudod megváltoztatni magad, amennyire - mondjuk - eltávolodhatsz a saját lábadtól.
- Akkor teh√°t semmit sem tehetek?
- Megértheted és elfogadhatod magadat.
- Hogyan v√°ltozom meg, ha elfogadom magamat?
- Hogyan v√°ltozol meg, ha nem fogadod el? Amit nem fogadsz el, azt meg sem v√°ltoztathatod, azt egyszer√Ľen elnyomod.

- Nem tehet√ľnk √ļgy, mintha semmi sem t√∂rt√©nt volna. V√©gt√©re is, Isten szemet adott nek√ľnk.
- Igen - mondta a Mester -, és szemhéjat is.

- Mikor akarod álmodat megvalósítani?
- Mihelyt érkezik rá alkalom.
- Az alkalom sosem érkezik meg. Itt van.

- Hogyan vezekeljem le azt a b√Ľnt, amelyet elk√∂vettem?
- √Črtsd meg, hogy milyen tudatlans√°gb√≥l sz√°rmazott a b√Ľn√∂d - mondta a Mester. Hozz√°tette:
- Csak √≠gy fogsz meg√©rteni m√°sokat, √©s csak √≠gy tudsz majd megbocs√°tani m√°soknak √©s magadnak is. √Čs csak √≠gy sz√ľntetheted meg azt a bossz√ļ√°ll√°st, amelyet b√ľntet√©snek vagy vezekl√©snek neveznek.

Az √ľzletvezet√Ķ azt k√©rdezte a Mestert√Ķl, hogy szerinte mi a sikeres √©let titka. A Mester ezt v√°laszolta:
- Tégy valakit boldoggá minden egyes nap.
Utólag hozzátette:
- Akkor is, ha ez a személy nem más, mint önmagad.
Egy perc m√ļlva pedig m√©g √≠gy sz√≥lt:
- F√Ķleg, ha ez a szem√©ly nem m√°s, mint √∂nmagad.

James Redfield: A mennyei prófécia

A konfliktuskutat√°s a szakter√ľletem. Az t vizsg√°lom, mi√©rt alkalmaznak az emberek annyi er√Ķszakot egym√°s ellen... Az er√Ķszak abb√≥l a k√©sztet√©sb√Ķl ered, hogy az emberek ir√°ny√≠tani akarj√°k egym√°st, uralkodni akarnak egym√°son... Ha egy ember tal√°lkozik egy m√°sikkal √©s besz√©lget vele, akkor k√©t dolog t√∂rt√©nhet. A besz√©lget√©s v√©gezt√©vel vagy er√Ķsnek, vagy gyeng√©nek fogja √©rezni mag√°t... Mindannyian a vezet√Ķ szerep√©re t√∂reksz√ľnk... Ha siker√ľl, ha a mi √°ll√°spontunk ker√ľl ki gy√Ķztesen, az pszichol√≥giailag megemel.

Mi emberek tudattalanul arra t√∂reksz√ľnk, hogy ir√°ny√≠tsuk embert√°rsainkat √©s uralkodjunk rajtuk. El akarjuk nyerni az energi√°jukat. Ez valahogy √∂sszegy√Ľlik az emberekben, √©s jobban √©rezz√ľk t√Ķle magunkat.

- Úgy érzem, utazásom is kizárólag véletlen egybeesések sorozatából áll.
- Igen, ez történik az emberrel, ha egyszer feltámad az ébersége, és összekapcsolódik az Energiával.

A szeretetet sok√°ig f√©lremagyar√°zt√°k. A szeretetet nem az√©rt kell gyakorolni, hogy j√≥k legy√ľnk, hogy jobb√° tegy√ľk a vil√°got valami elvont erk√∂lcsi felel√Ķss√©gtudatb√≥l, sem az√©rt, hogy lemondjunk az √©lvezetekr√Ķl. Az energi√°val val√≥ √∂sszekapcsol√≥d√°s el√Ķsz√∂r az izgalom √©rz√©s√©t v√°ltja ki, azt√°n az euf√≥ri√°t, √©s v√©g√ľl a szeretetet.
Ha az ember el√©g energi√°t tal√°l ahhoz, hogy fenntartsa √∂nmag√°ban a szeretet √©rz√©s√©t, az k√©ts√©g k√≠v√ľl seg√≠ts√©get ny√ļjt a vil√°gnak, de enn√©l sokkal k√∂zvetlenebb√ľl seg√≠ti mag√°t az embert. Enn√©l nagyobb √©lvezetre nem is vagyunk k√©pesek.

Mindenkire √©rv√©nyes a k√∂vetkez√Ķ: vagy agressz√≠van igyekszik az ember energi√°t szerezni, k√∂zvetlen√ľl k√©nyszer√≠tve a t√∂bbieket arra, hogy figyeljenek r√°, vagy passz√≠van, az emberek egy√ľtt√©rz√©s√©re vagy k√≠v√°ncsis√°g√°ra alapozva pr√≥b√°lja felh√≠vni mag√°ra a figyelmet.

Miut√°n az intu√≠ci√≥ megmutatta, mi t√∂rt√©nhet, a k√∂vetkez√Ķ l√©p√©s az, hogy nagyon √©beren figyeljen. El√Ķbb-ut√≥bb megjelennek a v√©letlenek, amelyek az intu√≠ci√≥ √°ltal jelzett ir√°nyba fogj√°k mozd√≠tani.

A teste egy bizonyos szinten rezeg. Ha engedi, hogy energi√°ja t√ļls√°gosan lecs√∂kkenjen, azt a test s√≠nyli meg. √ćgy f√ľgg √∂ssze a betegs√©g √©s a stressz. A szeretet √°ltal tudjuk a rezg√©st magas szinten tartani. Ett√Ķl maradunk eg√©szs√©gesek. Ennyire fontos ez.

- Hogyan kell b√°nni a gyerekekkel?
- Annak kell tekinteni √Ķket, amik: az evol√ļci√≥ kiindul√≥pontj√°nak... De ahhoz, hogy megtanulhassanak fejl√Ķdni, √°lland√≥an, felt√©tlen√ľl sz√ľks√©g√ľk van az energi√°nkra. Nem tehet√ľnk rosszabbat vel√ľk, mint ha √°lland√≥ fegyelmez√©ssel elvonjuk az energi√°jukat. √ćgy keletkeznek a hatalmi dr√°m√°k... Ez√©rt kell p√©ld√°ul bevonni a gyermeket a besz√©lget√©sbe, k√ľl√∂n√∂sen akkor, ha r√≥la van sz√≥.

Ha mi nem ind√≠tjuk be a dr√°ma ellenp√°rj√°t, akkor az √Ķ dr√°m√°ja sz√©tesik... N√©ven nevezem az √Ķ dr√°m√°j√°t... az energi√°√©rt v√≠vott leplezett k√ľzdelem nem folytat√≥dhat tov√°bb, ha r√°mutatnak, ha napvil√°gra ker√ľl. T√∂bb√© nem leplezhet√Ķ. Igen egyszer√Ľ m√≥dszer. Az igazs√°g mindig hat. Ut√°na a partner k√©nytelen ny√≠ltan, √°ls√°gok n√©lk√ľl viselkedni.

Min√©l ink√°bb gy√∂ny√∂rk√∂d√ľnk a m√°sik ember teljess√©g√©ben, bels√Ķ sz√©ps√©g√©ben, ann√°l t√∂bb energia √°rad bel√©, √©s term√©szetesen bel√©nk is. Ez val√≥j√°ban sz√≠ntiszta hedonizmus. Min√©l ink√°bb k√©pesek vagyunk m√°sokat szeretni √©s csod√°lni, ann√°l t√∂bb energia √°ramlik bel√©nk. Ez√©rt nem is tehet√ľnk jobbat √∂nmagunkkal, mint hogy m√°sokat szeret√ľnk, hogy √°rasztjuk fel√©j√ľk az energi√°t.

Paulo Coelho: Az ördög és Prym kisasszony

Olyan ember vagyok, aki megismerte a Paradicsomot, de nem vette √©szre, mert azt hitte, hogy a csal√°d √©s a h√©tk√∂znapok pokl√°ban verg√Ķdik. √Ām azut√°n megismerte a val√≥di Poklot is, √©ppen akkor, amikor kezdte volna √©lvezni a Paradicsomot. √ćme, ez vagyok √©n: egy f√©rfi, aki eg√©sz √©let√©ben j√≥ √©s rossz volt.

...k√©t dolog van, ami megakad√°lyozhatja az embert √°lmai megval√≥s√≠t√°s√°ban: az egyik, ha eleve nem hisz benn√ľk, a m√°sik, ha egy v√°ratlan sorsfordulat k√∂nnyebben el√©rhet√Ķv√© teszi √Ķket.

Ahab soha nem szólt róla egy szót sem. Az is elég volt, hogy ott van, és a bátorságot félelemmé, a bizalmat gyanakvássá, a harsány hencegést csöndes meghunyászkodássá változtatta.

A jó nem létezik. Az erény csupán a félelem egyik arca - mondta a hang.

...f√©lnek... f√©lnek kock√°ztatni, f√©lnek vesz√≠teni, de f√©lnek nyerni is, mert f√©lnek az irigys√©gt√Ķl...

Rossz:
Felesleges azt kutatni, mi√©rt l√©tezem. Ha minden√°ron magyar√°zatra van sz√ľks√©ged, h√°t gondold azt, hogy Isten engem tal√°lt ki, hogy saj√°t mag√°t b√ľntesse, ami√©rt egy k√∂nnyelm√Ľ pillanat√°ban megteremtette a Vil√°gegyetemet.

√Ėrd√∂g√∂k:
Az√©rt gonoszak, mert a saj√°t b√Ķr√ľk√∂n tapasztalt√°k a rosszat, s most tov√°bb akarj√°k adni, a bossz√ļ v√©gtelen k√∂rforg√°s√°ban.

Aki a viszonzás reményében szeret, az csak az idejét vesztegeti.

...a rossz sohasem sz√ľl j√≥t, hi√°ba hitegetik magukat.

Savinust √©s Ahabot val√≥j√°ban ugyanazok az √∂szt√∂n√∂k ir√°ny√≠tott√°k: a J√≥ √©s a Rossz harcolt a lelk√ľk√©rt, ahogy minden l√©lek√©rt ezen a f√∂ld√∂n. Amikor Ahab meg√©rtette, hogy Savinus ugyanolyan, mint √Ķ, azt is meg√©rtette, hogy √Ķ is ugyanolyan, mint Savinus. √Ėnuralom k√©rd√©se minden. Meg v√°laszt√°s√©. Semmi m√°s√©.

Egyet mondhatok: az √©let hossz√ļs√°ga vagy r√∂vids√©ge egyed√ľl att√≥l f√ľgg, hogyan √©lj√ľk.

Csikszentmih√°lyi Mih√°ly: Flow - az √°ramlat

Tedd fel magadnak a kérdést, boldog vagy-e, és már nem leszel az.

Probléma akkor keletkezik, amikor valaki annyira csak arra összpontosít, amit el akar érni, hogy elfelejti örömét lelni a jelenben. Ezzel eljátssza az esélyt arra, hogy elégedetten éljen.

...teh√°t a figyelem a legfontosabb eszk√∂z√ľnk az √©lm√©nyek min√Ķs√©g√©nek jav√≠t√°s√°ban.

Az energia hatalom, de a hatalom csak eszk√∂z. Az el√©rhet√Ķ c√©l hat√°rozza meg, hogy gazdagabb√°, vagy f√°jdalmasabb√° teszi √©let√ľnket.

Vagy az akad√°lyozza - egy√©ni √©s t√°rsadalmi szinten - az √°ramlat bek√∂vetkez√©s√©t, hogy a figyelmi folyamat sz√©tt√∂redezik, vagy √©pp ellenkez√Ķleg, a figyelem mereven r√∂gz√ľl.

Azoknak a gyerekeknek, akik olyan csal√°di helyzetben n√Ķnek fel, melyben a c√©lok vil√°gosak, a visszacsatol√°s egy√©rtelm√Ľ, kontrollhelyzetben vannak √©s az esed√©kes feladataikra tudnak koncentr√°lni, megvan a bels√Ķ motiv√°ci√≥ √©s a tehet√Ķs√©g, sokkal t√∂bb es√©ly√ľk van, hogy az √°ramlatot √©let√ľk r√©sz√©v√© tegy√©k.

A tev√©kenys√©gben rejl√Ķ neh√©zs√©gek k√©sztetnek benn√ľnket a koncentr√°l√°sra.

A hegycs√ļcs is csak az√©rt fontos, hogy a hegym√°sz√°st, a v√°llalkoz√°s val√≥di c√©lj√°t igazolja.

A zene az egyik leg√Ķsibb √©s tal√°n legn√©pszer√Ľbb szerepe, hogy a hallgat√≥k figyelm√©t a k√≠v√°natos lelki√°llapotnak megfelel√Ķ mint√°ba rendezze. Kapcsolat √°ll fenn a hangok harm√≥ni√°ba rendez√©s√©nek k√©pess√©ge √©s a t√°rsadalmi rend √°ltal√°nosabb, elvontabb harm√≥ni√°ja, vagyis a civiliz√°ci√≥ k√∂z√∂tt.
Plat√≥n, aki tiszt√°ban volt ezzel a kapcsolattal, √ļgy gondolta, a gyerekeket legel√Ķsz√∂r zen√©re kell tan√≠tani; mik√∂zben a kellemes ritmusokra √©s harm√≥ni√°ra figyelnek, eg√©sz tudatuk rendezett√© v√°lik.

"A csod√°lkoz√°s - mely a tud√°s magja - az √∂r√∂m legtiszt√°bb form√°j√°nak visszat√ľkr√∂z√Ķd√©se."
/Sir Francis Bacon/

Feltételezésekkel ellentétben az elme normális állapota a káosz.

Az az ember, aki eml√©kszik a t√∂rt√©netekre, versekre, ... el√Ķny√∂sebb helyzetben van, ... tudata ugyanis nem f√ľgg att√≥l a rendt√Ķl, amelyet k√∂rnyezete vagy biztos√≠t sz√°m√°ra, vagy nem.
Mindig el tudja szórakoztatni saját magát és értelmet lel saját gondolatai világában.
M√≠g m√°soknak k√ľls√Ķ ingerekre van sz√ľks√©g√ľk (TV, ...), hogy az elm√©j√ľk ne kalandozzon el a k√°osz fel√©, az az ember, akinek az eml√©kezete t√∂mve van inform√°ci√≥mint√°kkal auton√≥m √©s √∂n√°ll√≥ szem√©lyis√©g... s√Ķt, t√°rsas√°gnak is sokkal kellemesebb.

A vid√°ms√°g √©s a bizakod√°s, a f√©lelem leker√ľl√©s√©nek eszk√∂ze, a legnagyobb j√≥ a vil√°gon.

Az írás célja az információ megalkotása, nem pedig puszta továbbítása.

A j√∂v√Ķ nem felt√©tlen√ľl a tanultak√©, hanem azok√©, akik megtanultak √©lni a szabadidej√ľkkel.

Ha az egyed√ľll√©tet √ļgy tekintj√ľk, mint egy lehet√Ķs√©get arra, hogy m√°sok t√°rsas√°g√°ban meg nem val√≥s√≠that√≥ c√©lokat √©rj√ľnk el, akkor ahelyett, hogy mag√°nyosnak √©rezn√©nk magunkat, √©lvezni fogjuk az egyed√ľll√©tet, √©s tal√°n √ļj k√©pess√©geket is elsaj√°t√≠thatunk a folyamat sor√°n.

Ahogy Jézus Krisztus is mondta, mi haszna van abból az embernek, ha megnyeri az egész világot, de elveszíti önmagát?

Eckhart Tolle: A most hatalma

A m√°sok f√∂l√∂tti hatalom val√≥j√°ban er√Ķnek √°lc√°zott gyenges√©g.

A m√ļlt a jelen hi√°ny√°n kereszt√ľl √°lland√≥s√≠tja √∂nmag√°t.

A v√°rakoz√°s elme√°llapot. Alapvet√Ķen azt jelenti, hogy a j√∂v√Ķt AKAROD, √©s a jelent NEM. Nem kell az, amid van, hanem arra √°h√≠tozol, amid nincs.
- Elnézést, hogy megvárakoztattalak.
- Semmi gond. Nem várakoztam... Csak itt álltam és jól éreztem magam.

B√°rmelyik pillanatban t√∂rt√©nhet b√°rmi, √©s ha nem vagy t√∂k√©letesen √©bren, ha nem vagy cs√∂ndben, akkor lemaradsz r√≥la. Ebben az √°llapotban teljes figyelmed a MOST-ra ir√°nyul. Semmi sem marad bel√Ķle √°lmodoz√°sra, gondolkod√°sra, eml√©kez√©sre, j√∂v√Ķl√°t√°sra. Nincs benne fesz√ľlts√©g, nincs benne f√©lelem, csak fesz√ľlt jelenl√©t.

A szabads√°g, a megv√°lt√°s √©s a megvil√°gosod√°s azt jelenti, hogy √∂nmagadat a gondolkod√≥ elme m√∂g√∂tt megh√ļz√≥d√≥ L√©tk√©nt, a ment√°lis zaj m√∂g√∂tti cs√∂ndk√©nt, s a f√°jdalom m√∂g√∂tti szeretetk√©nt √©s √∂r√∂mk√©nt ismered.

Amikor megadod magadat annak, ami van, teljesen jelenlev√Ķv√© v√°lsz. A m√ļlt ereje ennek hat√°s√°ra semmiv√© foszlik! T√∂bb√© m√°r nincs sz√ľks√©ged r√°. A jelenl√©t a kulcs. A most a kulcs. Megny√≠lik el√Ķtted a L√©t birodalma, amelyet eddig az elme eltakart el√Ķled. Hirtelen m√©ly csend √©s m√©rhetetlen b√©ke sz√ľletik benned √©s a b√©ke m√©ly√©n v√©gtelen √∂r√∂m. √Čs az √∂r√∂m m√©ly√©n a v√©gtelen szeretet. √Čs a legutols√≥ r√©teg alatt ott van valami szent √©s m√©rhetetlen. A MEGNEVEZHETETLEN.

Sz√ľks√©g van a sz√©tes√©sre ahhoz, hogy valami √ļj kezdhessen n√∂vekedni.

Gondolj a keleti harcm√Ľv√©szetek alapj√°t k√©pz√Ķ, m√©ly b√∂lcsess√©gre: ne √°llj ellen az ellenf√©l erej√©nek! Engedj neki, hogy legy√Ķzhesd!

Ez vesz√©lyes! - mondja az ego. - Megs√©r√ľlsz! Sebezhet√Ķv√© v√°lsz!
Amit persze az ego nem tud, hogy csak az ellen√°ll√°s felad√°s√°n kereszt√ľl, csak a "sebezhet√Ķv√©" v√°l√°son √°t fedezheted fel val√≥di, l√©nyedb√Ķl fakad√≥ sebezhetetlens√©gedet.

Paulo Coelho: A zar√°ndoklat

Ez a lelkesed√©s k√∂t minket √∂ssze a Szentl√©lekkel... A hit, hogy az √©let egy csoda, amely lehet√Ķv√© teszi, hogy a csod√°k megt√∂rt√©njenek.

A Trac√≠ci√≥ szerint az √∂rd√∂g szellem, se nem j√≥, se nem rossz szellem, hanem az ember sz√°m√°ra hozz√°f√©rhet√Ķ titkok legnagyobb r√©sz√©nek √Ķrz√Ķje, aki er√Ķvel √©s hatalommal b√≠r az anyagi dolgok f√∂l√∂tt. Bukott angyalk√©nt az emberi fajjal azonosul, √©s mindig k√©sz egyezs√©get k√∂tni, sz√≠vess√©g√©rt sz√≠vess√©get tenni.

Az id√Ķ nem olyasmi, ami mindig ugyanabban a ritmusban telik. Mi hat√°rozzuk meg az id√Ķ m√ļl√°s√°t.

Isten nem a bossz√ļ, Isten maga a szeretet. Az egyetlen b√ľntet√©s abb√≥l √°ll, hogy azt, aki a szeretet m√Ľv√©t megszak√≠tja, k√∂telezi fogytatni azt.

Az álom a lélek tápláléka.

...mindig l√°tjuk, melyik lenne a legjobb √ļt, de mindig azon az √ļton j√°runk, amelyikhez hozz√°szoktunk.

Csak olyankor tudunk nagylelk√Ľek lenni √∂nmagunkkal, amikor szigor√ļnak kellene lenn√ľnk.

...az emberiség csak szenvedéssel és áldozattal képes megérteni a szeretetet...

A szem√©lyes √∂rd√∂g√∂d h√°rom klasszikus m√≥dszerrel pr√≥b√°lkozott: fenyeget√©ssel, √≠g√©rget√©ssel, sebezhet√Ķs√©ggel.

Tudjuk, mit akarunk, √©s el is √©rj√ľk, ha kitart√≥ak vagyunk, de az id√Ķ, amely a c√©lhoz jut√°sig eltelik, Isten seg√≠ts√©g√©t√Ķl f√ľgg.

Tan√≠tani annyit jelent, mint megmutatni a lehet√Ķs√©get. Tanulni annyi, mint √©lni a lehet√Ķs√©ggel.

Egy ellens√©g mindig a gyenge oldalunkr√≥l √°rulkodik... csak az√©rt sz√°ll harcba vel√ľnk, mert tudja, hogy el√©rhet benn√ľnket... A k√ľzdelem sor√°n mindig azt keress√ľk, hogyan v√©dj√ľk gyenge oldalunkat, mik√∂zben az ellens√©g oda csap le, ahol v√©gtelenek vagyunk - oda, amiben a legjobban b√≠zunk... Az ellenf√©l fejleszt, t√∂k√©letes√≠t benn√ľnket.

...azok az emberek, akik b√∂lcsnek tartj√°k magukat, bizonytalanok akkor, amikor parancsolni kell, √©s ellenszeg√ľlnek, amikor szolg√°lni kell. √ögy v√©lik, sz√©gyenletes dolog parancsolni, √©s gyal√°zatos dolog parancsot elfogadni. Soha ne viselkedj √≠gy.

M√ľller P√©ter: J√≥sk√∂nyv

J√≥slatot akkor k√©r az ember, ha "gond van a sz√≠v√©ben", ami azt jelenti, hogy Sorsa √©s "√©lete" konfliktusba ker√ľlt, hogy k√©ts√©gei vannak √©s d√∂ntenie kell.

√Člet√ľnk m√Ľv√©szet (sakk). Min√©l b√∂lcsebbek vagyunk, ann√°l szebben j√°tszunk. √Čs ann√°l gy√Ķztesebben.

Ahol a sorsodban gondot √©rzel, megoldand√≥ probl√©m√°t, ott keletkezik er√Ķ√∂rv√©ny, amely a v√°laszt mag√°hoz h√ļzza.

...idegen√ľl √©l√ľnk egy ellens√©ges vil√°gban, amely hazudni tudja csak a szeretetet.

Az √°tv√°ltoz√°snak az a t√∂rv√©nyess√©ge, hogy a jelens√©gek egy bizonyos fokon t√ļl √∂nmagud ellent√©t√©be csapnak √°t.

"Amit az Igaz Ember keres, az benne van - amit a közönséges, hitvány ember: az másokban." /Konfuciusz/

Kurt Tepperwein: A teremt√Ķ k√©pzelet csod√°i

A mi nyugati kult√ļr√°nkban a szenved√©st gyakran felmagasztos√≠tj√°k, vagy legal√°bbis az √©let kit√∂r√∂lhetetlen velej√°r√≥j√°nak tekintik, holott a szenved√©s abszol√ļt haszontalan. Csak akkor v√°lik sz√ľks√©gess√©, ha nem akar√≥dzik nek√ľnk a megismer√©s kir√°lyi √ļtj√°t j√°rva tanulni. Ilyenkor a szenved√©s v√°lik a tan√≠t√≥nkk√°, amely r√°k√©nyszer√≠t, hogy teljes√≠ts√ľk a feladatainkat. Pedig az √∂r√∂m √©s a beteljes√ľl√©s √©ppoly megb√≠zhat√≥, de sokkal kellemesebb tan√≠t√≥.

A sikerhez vezet√Ķ √ļt gyakran van kudarcokkal kik√∂vezve, de val√≥j√°ban minden √ļgynevezett kudarc csup√°n az √©let √ľzenete, hogy ez m√©g √≠gy nem megy. Felsz√≥l√≠t√°s arra, hogy tanuljuk meg a leck√©t, √©s legk√∂zelebb csin√°ljuk jobban, amit csin√°lunk. √ćgy lesz a l√°tsz√≥lagos kudarcb√≥l a legfontosabb tan√≠t√≥nk a siker fel√© vezet√Ķ √ļton.

- Majd meglátjuk, mit hoz az élet.
- De hát ki az az "élet"?

A rezonancia t√∂rv√©nye szerint mindig csak "azt az ad√°st vessz√ľk", amit kisug√°roztunk. Teh√°t b√°rmit teszek egy embert√°rsammal, j√≥t, avagy rosszat, azt hamarosan velem is megteszik.

Az akarat hatalmas teremt√Ķeszk√∂z, egyetlen pontra koncentr√°lt energia.

A bossz√ļs√°g az az √©rz√©s, amely r√°mutat, hogy mit kellene most elengednie az √©let√©b√Ķl. Ami bosszant, azt nem szeretem, √©s amit szeretek, az nem bosszant. Ami bosszant benn√ľnket, az azt akarja, hogy elengedj√ľk √©s √°tv√°ltoztassuk.

...nem mindenki lehet a barátom, de mindenki lehet a tanítóm. Mit tanulhatok a másiktól? Lehet, hogy talán az, ami idegesít benne, az én rejtett vonásom, melyet nem fogadok el és kivetítek másokra?

Ha nem oldok meg egy feladatot, megpr√≥b√°lom kiker√ľlni a probl√©m√°t, azzal csak arra k√©nyszer√≠tem a Sorsot, hogy ism√©telten feladja a leck√©t. Esetleg egy nekem nem t√ļl alkalmas id√Ķben...

Minden akarás elválaszt attól, amit akarok.

...az √©let nem ad aj√°nd√©kba semmit... Az √©let egy√°ltal√°n nem k√©reti mag√°t, √©s egy√°ltal√°n nem √©rdekli, hogy valakinek j√≥l vagy rosszul megy a sorsa... Egyszer√Ľen igazs√°gos.
Az akaratunk szabad, √©s a z √©let azt mondja, "Teremts, amit akarsz. De tarts is ki mellette! √Čs tanulj, ha nem m√Ľk√∂dik √©s jobban akarod csin√°lni..."

Az √∂nmagunkhoz vezet√Ķ utat j√°rjuk, de szem el√Ķl t√©vesztett√ľk √∂nmagunkat. Elfelejtett√ľk, hogy √∂nmagunkat keres√ľnk, √©s p√≥tc√©lokat t√Ľzt√ľnk ki helyette...
Ennek a vil√°gnak minden probl√©m√°ja az ego ill√ļzi√≥j√°b√≥l ered. Csak egy egonak vannak probl√©m√°i, az igazi √Čn nem ismeri a probl√©m√°kat... Itt az id√Ķ, hogy felismerj√ľk, hogy m√°r c√©lba √©rt√ľnk. Hogy mindigis ott voltunk a c√©lban, hogy mi magunk vagyunk a c√©l. A keres√Ķ √©s a keresett ugyanaz. Ha a meg√©rkezetts√©g tudat√°ban √©l√ľnk, r√°j√∂v√ľnk, hogy m√°r √∂r√∂k id√Ķkt√Ķl fogva meg√©rkezt√ľnk.

Michael Bradford: Gyógyító kezek

A t√ľrelem, a bizalom √©s a hit azok a tulajdons√°gok, amelyek fokozz√°k egy gy√≥gy√≠t√≥ azon k√©pess√©geit, hogy √∂sszhangot teremtsen, √©s seg√≠tse a gy√≥gyul√°si folyamatot‚Ķ A t√ľrelem a lass√≠t√°s k√©pess√©ge‚Ķ A bizalom lehet√Ķv√© teszi, hogy folytassa, ha az energiav√°lt√°s nem k√∂vetkezik be l√°tv√°nyosan‚Ķ A hit az egyetemes forr√°s t√°mogat√°s√°t √©s seg√≠t√©s√©t biztos√≠tja.
Ezeknek a tulajdons√°goknak a kialakul√°s√°hoz id√Ķ sz√ľks√©ges. Legy√ľnk t√ľrelmesek √∂nmagunkkal szemben, b√≠zzunk a tanul√°si folyamatban, √©s higgy√ľnk abban, hogy isteni √ļtmutat√°st k√∂vet√ľnk.

Gyógyító munka közben a gyógyító imádkozzon a megvilágosodásért, és könyörögjön azért, hogy a gyógyítás maximálisan szolgálja minden érintett érdekét.

Val√≥j√°ban minden gy√≥gy√≠t√°s √∂ngy√≥gy√≠t√°s. A gy√≥gy√≠t√≥ feladata, hogy seg√≠tse, b√°tor√≠tsa a gy√≥gyulni sz√°nd√©koz√≥ megny√≠l√°s√°t, s lehet√Ķv√© tegye sz√°m√°ra az √∂ngy√≥gyul√°st.

A gy√≥gy√≠t√≥ energia oda jut el, ahol a legnagyobb sz√ľks√©g van r√°. Az √∂sszpontos√≠t√°s pedig tulajdonk√©ppen azt jelenti, hogy k√∂zben teljesen feladjuk saj√°t √©n√ľnket, v√°gyainkat √©s minden egyebet.

Ha valaki gy√≥gy√≠t, √©s hagyja sz√≠v√©t kiny√≠lni, hagyja, hogy a szeretet, az elfogad√°s √©s a t√°mogat√°s el√©rhet√Ķ k√∂zels√©gbe ker√ľlj√∂n, egy m√°sik szem√©lyhez k√∂t√Ķdj√∂n, akkor val√≥ban csod√°kat tud v√©ghez vinni.

Ha az ember az√©rt im√°dkozik, hogy a bels√Ķ √ļtmutat√°s (intu√≠ci√≥) √©let√©nek akt√≠v r√©sz√©v√© v√°ljon, √©s seg√≠tse gy√≥gy√≠t√≥ munk√°j√°t illetve m√°sok gy√≥gyul√°s√°t, az jelent√Ķsen felgyors√≠thatja a megny√≠l√°si folyamatot‚Ķ Min√©l t√∂bbsz√∂r ig√©nybe vessz√ľk √©s haszn√°ljuk, ann√°l gyorsabban fejl√Ķdik.

Carlos Castaneda: Don Juan tanításai

A tud√°ssal rendelkez√Ķ embernek 4 term√©szetes ellens√©get kell legy√Ķznie: f√©lelem, vil√°goss√°g, hatalom, √∂regkor.

Félelem:
Amikor egy ember a tanul√°s √ļtj√°ra l√©p, m√©g nem l√°tja tiszt√°n, hova akar eljutni. Hib√°sak a c√©ljai, √©s gyenge az akarata. Jutalmakr√≥l √°br√°ndozik, melyeket soha nem kaphat meg, hiszen fogalma sincs a tanul√°s neh√©zs√©geir√Ķl‚Ķ Amit megtanul, nem az lesz, amit elk√©pzelt, ez√©rt f√©lelem t√∂lti el. A tanul√°s soha nem olyan, mint amire sz√°m√≠tunk. Minden √ļj l√©p√©s a tanul√°sban √ļjabb feladat el√© √°ll√≠tja, √©s a f√©lelme k√∂ny√∂rtelen√ľl fokoz√≥dni fog. Az eg√©sz c√©lja egye csatamez√Ķv√© v√°lik. Hogy √ļrr√° legyen a f√©lelmen, nem szabad megfutamodni. Ha egyszer legy√Ķzte, eg√©sz √©let√©re megszabadult t√Ķle, mert a hely√©t elfoglalja a vil√°goss√°g.

Vil√°goss√°g:
Az elme vil√°goss√°ga, melyet olyan neh√©z megszerezni, eloszlatja a f√©lelmet, ugyanakkor elvak√≠t. Arra k√©szteti az ember, hogy soha ne k√©telkedjen mag√°ban. Bizonyoss√°got ad neki, hogy mindent megtehet, mivel tiszt√°n l√°tja a dolgokat. Ez azonban nagy hiba, olyan valami, ami nem teljes √©rt√©k√Ľ. Ha az ember √°tadja mag√°t ennek a csal√°rd hatalomnak, akkor bed√Ķlt a m√°sodik ellens√©gnek, √©s tanul√°sa csak s√∂t√©tben tapogat√≥z√°s. Sietni fog, amikor t√ľrelmesnek k√©ne lennie, √©s ford√≠tva. Addig keresg√©l a tanul√°sban, am√≠g eljut od√°ig, hogy m√°r k√©ptelen b√°rmit is megtanulni. (lelkes harcos vagy boh√≥c. Mindig vil√°goss√°gban fog ugyan √©lni, csak √©ppen soha nem fog semmire sem v√°gyakozni √©s semmit sem fog megtanulni)
Le kell gy√Ķznie a vil√°goss√°got, √©s csak akkor haszn√°lhatja, ha l√°tni akar. Minden √ļj l√©p√©st t√ľrelmesen megfontolni, mindenekfelett l√°tnia kell, hogy vil√°goss√°ga majdnem hib√°nak sz√°m√≠t. El fog jutni egy olyan pontra, amikor meg√©rti, hogy vil√°goss√°ga csak egy pont volt a l√°t√°s√°ban ‚Äď semmi sem s√©rtheti t√∂bb√©. Ez m√°r nem lesz hiba, nem lesz pont a szemei el√Ķtt. Ez lesz a val√≥di hatalom.

Hatalom:
R√°√©bred, hogy a hatalom, amit oly r√©g√≥ta hajszol, az √∂v√©. Arra haszn√°lja, amikre akarja. Mindent l√°t maga k√∂r√ľl‚Ķ parancsokat oszt; kezdetben kisz√°m√≠tott kock√°zatot v√°llal, v√©g√ľl szab√°lyokat alkot, hiszen √Ķ a mester. (soha nem tudta meg, hogyan kell a hatalommal b√°nni, csak sorscsap√°s neki. Nincs befoly√°sa √∂nmag√°ra, nem tudja, hogyan √©s mikor haszn√°lja a hatalmat)
Er√Ķszakkal el kell utas√≠tania! R√° kell j√∂nnie, hogy a hatalom, amit legy√Ķz√∂ttnek hitt, soha nem lehet az √∂v√©. Tartania kell az ir√°nyt, √©s mindent, amit megtanult, √≥vatosan √©s h√Ľs√©gesen kell kezelnie. √Ėnmaga feletti ellen√Ķrz√©s n√©lk√ľl a hatalom √©s a vil√°goss√°g s√ļlyos hiba.

√Ėregkor:
Ekkorra √©rkezett el az ember oda, hogy nincs t√∂bb f√©lelme, elm√©j√©nek nincs t√ľrelmetlen vil√°goss√°ga, amikor minden hatalm√°t k√©zben tartja, de ugyanakkor ellen√°llhatatlan v√°gyat √©rez, hogy megpihenjen.
Ha teljesen √°tadja mag√°t a pihen√©s √©s feled√©s v√°gy√°nak, ha vigasztal√°st tal√°l a saj√°t kimer√ľlts√©g√©ben, akkor elvesztette az utols√≥ menetet.
Az √∂regkor a legkegyetlenebb, amit nem lehet teljesen legy√Ķzni, csak harcolni lehet ellene √©s k√©sleltetni.

Richard Bach: Johnatan, a sir√°ly

Az a sir√°ly l√°t a legmesszebbre, amelyik a legmagasabban r√∂p√ľl.

...De h√°t, ha legy√Ķzz√ľk a teret, nem marad m√°s, mint az Itt. S ha legy√Ķzz√ľk az id√Ķt, marad
a Most. Nem gondolod, hogy az Itt és Most közepén találkozhatunk néha-néha?

Hát, ha egyszer nem tartozunk a Rajhoz, a törvényének sem tartozunk engedelmeskedni, nem?

A f√©lre√©rt√©s √°ra, gondolta. Vagy √∂rd√∂gnek, vagy istennek ki√°ltanak ki. - Te mit gondolsz, Fletch? Val√≥ban megel√Ķzz√ľk korunkat?
Hossz√ļ cs√∂nd.
- H√°t, ilyenfajta rep√ľl√©s mindig volt, ak√°rki megtanulhatta volna, aki fel akarja fedezni; mi el√Ķbbre vagyunk a megszokottn√°l. El√Ķbbre vagyunk ann√°l a m√≥dn√°l, ahogyan a legt√∂bb sir√°ly rep√ľl.

Persze, hogy nem szereted a gy√Ľl√∂letet √©s a gonoszs√°got. Meg kell tanulnod az igazi sir√°lyt l√°tni, a j√≥t mindvalah√°nyban, √©s seg√≠teni nekik, hogy √Ķk is megl√°ss√°k magukban.
Ezt értem szereteten.
Ennek nyitját megtalálni, az az öröm.

- Szeg√©ny Fletch. Ne higgy a szemednek. Amit azzal l√°tsz, csupa korl√°t. Az √©rtelmeddel n√©zz, √©bredj r√°, amit √ļgyis tudsz m√°r, √©s megl√°tod, hogyan kell rep√ľlni.

Kurt Tepperwein: Test√ľnk √ľzenetei

Voltaire szavai ismét aktuálissá válnak:
"Az orvosok olyan gy√≥gyszerekkel gy√≥gy√≠tanak, amelyekr√Ķl keveset sem tudnak, olyan betegs√©geket, amelyekr√Ķl m√©g kevesebbet tudnak, s olyan embereknek adj√°k ezeket, akikr√Ķl v√©gk√©pp semmit sem tudnak."

A t√ľnetet ne keverj√ľk √∂ssze a betegs√©ggel, hiszen ez csup√°n a betegs√©g √ľzenete, nem maga a tartalma.

Az eg√©szs√©g legfontosabb felt√©tele az ember test√©nek elektrom√°gneses egyens√ļlya. Erre gondolkod√°sunkkal √©s l√©gz√©s√ľnkkel tudunk hatni. Eg√©szs√©gesre gondolhatjuk √©s l√©legezhetj√ľk magunkat.

Ha valaki feldolgozza a szomor√ļ, vagy rossz √©lm√©nyt, akkor az m√°r nem fogja √Ķt t√∂bb√© "b√°ntani". Ha azonban elfojtja, elnyomja, akkor az a test√©ben valahol utat keres mag√°nak. √Čs az illet√Ķ megbetegszik.

Testem naplójában egész életem benne áll.

‚ÄěAki egyfolyt√°ban elereszti a f√ľle mellett a meghallanival√≥t, √©s behunyja szem√©t a l√°tnival√≥ el√Ķtt, az ne csod√°lkozzon, ha egy napon elhagyja √Ķt a hall√°sa √©s a l√°t√°sa."

A testben minden gondolat √©s minden √©rz√©s k√©miai folyamatot v√°lt ki. Ilyenkor olyan anyagok keletkeznek, amelyek meggyors√≠tj√°k a gy√≥gyul√°s folyamat√°t, √°m lehetnek m√©rgek is, melyek v√©g√ľl is betegs√©gekhez vezetnek.

Nincsen gy√≥gy√≠thatatlan betegs√©g, de gy√≥gy√≠thatatlan emberek vannak, akik nem engedik meg, hogy meggy√≥gy√≠ts√°k √Ķket.

Masaru Emoto: A víz rejtett bölcsessége

A növények 90%-a, a Föld 70%-a, az ember 80-60%-a víz... Nem betegek vagyunk, hanem szomjasak...

A v√≠z nem csup√°n egy anyag a sok k√∂z√ľl, hanem a fens√©ges term√©szet √©letereje. Mindez √ļjra r√°√©bresztett a v√≠z rejt√©lyes tiszt√≠t√≥ √©s √©letad√≥ k√©pess√©g√©re. Tudom, hogy a l√©lek, a szavak √©s a rezg√©s hat√°ssal van a krist√°lyok kialakul√°s√°ra, √©s ez√°ltal √°t√©rzem a l√©lek √©s a szavak jelent√Ķs√©g√©t.

Az eg√©sz vil√°gegyetem rezet (ember, t√°rgy, hely,...) - hasonl√≥ rezg√©s hasonl√≥t vonz (rezonancia t√∂rv√©nye). A rezg√©s hangot kelt ‚Äď a v√≠z ‚Äěhallgat√≥‚ÄĚ, ez√©rt befoly√°solja a zene, kimondott sz√≥ √©s amit l√°t - mindezt elrakt√°rozza.

Az emberi test lényegében víz, tudat és lélek.

H2O = 2 H√°la + 1 Szeretet = 2 f√ľl + 1 sz√°j.. :)

A világegyetem minden része magában foglalja a világegyetem minden részének az információját.

Az élet legnagyobb dolgai láthatatlanok.
A szeretet nem látható.
Az igazság nem látható.
A béke nem látható.
A jóakarat nem látható.
A hála nem látható.
A harmónia nem látható.
Hogy egy ima hamis-e, vagy valódi: nem látható.
Hogy valakinek hite valódi-e: nem látható.
/M√ľller P√©ter/

Szepes Mária: A vörös oroszlán 1.

Chaterine Bowman: Krist√°lytudatoss√°g

Folyt. köv. folyamatosan! :)

tetejére