TestĂŒnk ĂŒzenetei: mit mutatnak betegsĂ©geink

Egy betegsĂ©g mindig tĂŒkröt tart elĂ©nk. Minden betegsĂ©g elĂ”ször elmĂ©nkben, pszichĂ©nkben kezdĂ”dik, Ă©s amikor kicsĂșszunk a rendbĂ”l, Ă©s nem a Sors törvĂ©nyei szerint cselekszĂŒnk, lelkĂŒnkben Ă©s a szellemĂŒnkben egyensĂșlytalansĂĄg keletkezik. Ha ezt nem tesszĂŒk helyre idĂ”ben, az egyensĂșlytalansĂĄg testi tĂŒnetkĂ©nt, betegsĂ©gben manifesztĂĄlĂłdik. MeggyĂłgyulni annyit jelent, hogy a hiĂĄnyossĂĄgot, egyensĂșlytalansĂĄgot, kibillentsĂ©get helyreĂĄllĂ­tva Ășjra egĂ©sszĂ© leszĂŒnk (egĂ©sz-sĂ©g).

Ha gyĂłgyszert veszĂŒnk be, az okozatot csillapĂ­tjuk ugyan, de ez tĂŒneti kezelĂ©s. ProblĂ©mĂĄnk helyreĂĄllni sosem fog, csak enyhĂŒlni, vagy egy idĂ”re eltĂ»nni legfeljebb. A teljes Ă©s vĂ©gleges gyĂłgyulĂĄshoz mindig a problĂ©ma gyökerĂ©t, a valĂłdi okot kell megtalĂĄlni. Mert a betegsĂ©get nem legyĂ”zni kell, hanem megĂ©rteni. És amikor megĂ©rtjĂŒk, hogy honnan jött a betegsĂ©g, mi alakĂ­totta ki bennĂŒnk, akkor azt is tudni fogjuk, hogy mit kell tennĂŒnk ahhoz, hogy a valĂłdi okot megszĂŒntethessĂŒk, ennĂ©l fogva a termĂ©szetes gyĂłgyulĂĄsi folyamat beinduljon.

Ha egy ember tette ellenkezik sajĂĄt belsĂ” hitrendszerĂ©vel, akkor fizikai Ă©njĂ©t tudattalanul betegsĂ©ggel bĂŒnteti. Azzal, hogy megfigyeljĂŒk, milyen esemĂ©ny vagy hatĂĄs következtĂ©ben, melyik testrĂ©szĂŒnkön jelenik meg a megbetegedĂ©s, azt is megĂĄllapĂ­thatjuk, hogy mirĂ”l szĂłl az ĂŒzenete, hiszen minden testi tĂŒnetnek megvan a maga jelentĂ©se. SzervezetĂŒnk ugyanis mindig jelez, ha valami nincs rendben. BetegsĂ©geink tehĂĄt egyĂșttal arra is felhĂ­vjĂĄk figyelmĂŒnket, hogy lelki Ășton honnan erednek, vagyis mi az, amit magunkban helyre kell tennĂŒnk. Csak meg kell tanulnunk olvasni ezekbĂ”l a jelekbĂ”l.

Néhåny betegség, testrész szimbolikus jelentése:

  • lĂĄb: rossz Ășton jĂĄrunk, ĂĄllĂĄsfoglalĂĄs, megĂ©rtĂ©s, meg kell vĂĄltoztatni ĂĄllĂĄspontunkat, megtenni a szĂŒksĂ©ges lĂ©pĂ©seket, "messzire mentĂŒnk", stb.
  • fogak: visszafojtott agressziĂł, megragadĂĄs, megtartĂĄs, rĂĄgĂłdĂĄs, stb.
  • csonttörĂ©s: megtöri az eddigi Ă©letutat, felhĂ­vja a figyelmĂŒnket egy fejlĂ”dĂ©si folyamat vĂ©gĂ©re (mivel nem vettĂŒk Ă©szre, hogy vĂĄltoztatnunk kell Ă©letutunkon, ezĂ©rt a testnek kell eltörnie a rĂ©git, hogy az Ășj teret nyerhessen)
  • fertĂ”zĂ©s: aki a konfliktust nem hajlandĂł befogadni, tudatosan feldolgozni, annak testĂ©ben valamilyen gyulladĂĄs fogja erre felhĂ­vni a figyelmĂ©t, hiszen ha nem vagyunk hajlandĂłk befogadni a problĂ©mĂĄt, kĂ©nytelenek leszĂŒnk befogadni helyette a kĂłrokozĂłt.
  • izĂŒletek: vizsgĂĄljuk meg kapcsolatainkat Ă©s vĂĄgjuk el tĂșl a szorosra kötött szĂĄlakat, hogy Ășjra mozgĂ©konnyĂĄ vĂĄlhassunk (ebbĂ”l is ered, hogy a tĂșlzott merevsĂ©g, kemĂ©nysĂ©g Ă©s a rugalmassĂĄg hiĂĄnya elĂ”bb-utĂłbb izĂŒleti fĂĄjdalmakhoz, csontrendszerrel Ă©s gerincoszloppal kapcsolatos megbetegedĂ©sekhez vezet)
  • cukorbetegsĂ©g: szeretethiĂĄny, szeretetĂ©hsĂ©g
  • szorongĂĄs: valamit akarunk, amit nem lehet akarni

bÔvebben:
T. Dtehlefsen, R. Dahlke: Út a teljessĂ©ghez - a betegsĂ©g jelentĂ©se Ă©s jelentĂ”sĂ©ge
Kurt Tepperwein: TestĂŒnk ĂŒzenetei