Segítõ beszélgetés

Az élet rögös útján esélyünk sincs unatkozni, oly sokszor kerülünk nehéz helyzetbe: fontos döntések, dilemma, lelki nehézségek, konfliktusok, bánat, magány, depresszió, céltalanság, félelem, bizonytalanság, stb. Mindezek képesek megkeseríteni életünket. De ha más oldalról nézzük, akkor rájövünk, hogy pontosan ezek által erõsödünk. Persze nem akkor, ha hagyjuk magunkat beleragadni a problémába. De amint felismerjük a helyzetet, és erõfeszítéseket teszünk a megoldásra, máris egy újabb tapasztalattal gazdagodunk, és legközelebb már tudni fogjuk, mit kell tennünk.
Ilyenkor van, akinek az is elég, ha csak kiadhatja magából, ami nyomasztja, de a legtöbb ember ezeket nemcsak elmondani, hanem megoldani is szeretné.

A beszélgetés során segítek felismerni ezeket a helyzeteket, és tisztánlátóként a megoldáshoz vezetõ úton is elindítalak.

Ti írtátok:

Szia Kincs! Hát igen ezt kell elérnem, hogy ne akarjak görcsösen semmit. Megpróbálok úgy meditálni, hogy "kívûlrõl "figyeljem a gondolataimat. Remélem sok gyakorlással sikerül elérnem. Egyébként ma nagyon jó napom volt, tele vagyok energiával. Remélem ez sokáig eltart. Már két "újabb "ismerõsömnek adtam meg a honlapod címét, õket is felvillanyozta az, amiket meséltem Rólad.
Köszönöm a meditációs "útba igazítást", és azt is, hogy gondoltál rám!Szép álmokat! Szia:Bea

Tudom én is, hogy jó helyen jártam :) Máris haladok, úgy érzem. Épp itt volt az ideje, azt hiszem. Nemsokára jelentkezem. Nagyon köszönöm! :) (Csilla)

Szia Kincsõ! Mindjárt el kell indulnom, de nem tudtam úgy elindulni, hogy ne írjam meg Neked, hogy köszönöm!
Olyan különös, hogy a Veled való találkozást nem tartottam véletlennek, de már akkor, amikor elõször találkoztunk. Különös, de Neked már lehet, hogy tudatos. :-)
Furcsa, hogy én is KAPOK, mert az élet legtöbb helyzetében én szoktam adni és szinte csak a férjemtõl kapok. És erre megjelentél. Tiszta szívbõl köszönöm, szerintem nem is tudod, hgy ez milyen nagyon sokat jelent nekem. Puszi: Szilvi

Kissé félve és aggódva mentem Hozzád az elsõ találkánkra. Meglehetõsen zilált volt az életem, én magam is, és féltem, hogy olyan dolgokat kérdezel, olyanokról beszélgetünk, amirõl nem szeretnék vagy magamnak se vallanám be. De nem bántam meg, hogy elmentem. Nagyon jó volt "kiönteni" a lelkem és megbeszélni a problémáim. Rávilágítottál, hogy nem vagyok egyedül a problémámmal és hogy mostanában hogyan alakul az univerzum. És fel mertél tenni olyan kérdéseket, amikre nem is gondoltam vagy nem mertem magamnak feltenni. Most tisztábban látok és tudom mit akarok. És ennek egy részét Neked köszönhetem. Nagyon köszi. Puszi: egy kedves "Páciensed":)

Szia Drága Kincs! KÖSZÖNÖM!!!!!! én tegnap este alig bírtam kilazítani arcizmaimat, végig nevettem a napot:)) Sõt, a helyzetben meg tudtam magamat védeni, ezáltal nem hergeltem magam végre! Köszönöm a mantrát is, hallgatom õket és tegnap megtaláltam azt is, amit Te tanítottál. Puszillak szép napot! (Vera)

Szia kedves kedves Kincs! Jól látod igen, azt hiszem már sokkal jobb. Kis hullámok vannak csak és szomorú vagyok még néha, de nem annyira. És a reggeleim nagyon jók, már nem fájdalmasak, ez azt jelenti, hogy nem róla álmodtam, vagy veszti el az erejét az emlékkép és nem bánt engem. És többször is éreztem amit mondtál, hogy nem õ hiányzik hanem az érzés, és boldog vagyok mert én ilyen vagyok és ez nem õ, hanem én vagyok. És nagyon szépen köszönöm a velem foglalkozást nagyon sokat segítesz nekem. Az indigóságban meg ezek szerint a legjobbnak mondtam el. Gondolkodtam pedig nagyon, hogy mondjam e neked de ezek szerint jól tettem. Tényleg nem tudok vele mit kezdeni érzem én, hogy valahogy másabb vagyok és mások is furcsának találnak. És ebben, hogy mit kezdjek ezzel, ki más mutathatna nekem jobban utat mint egy ugyanilyen mint én. Én már a táborban kiválasztottalak téged, hogy szeretnék tõled tanulni, úgy tudtál hozzám szólni, ahogy kell, és valamit láttam benned. Hát lehet, hogy pont ezt, meg a természetet ahogy szereted. És tetszett más szemmel nézni a világot, hogy lassítsak, meg nézzek körül, figyeljek jobban.. És én figyelek is mindig nagyon rád, hogy mit mondasz, vagyis legalábbis megpróbálok. Robi